FogyókúraMánia

Az Alvás Világnapjának a célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára az életminőség szempontjából. Ezen a napon a világ számos országában orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy bemutassák: az álmosság és alvatlanság egyre inkább népbetegség, ezért megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. 

Az alvás fontos dolog testi és lelki egészségünk szempontjából. Az új vizsgálatok szerint „egyértelműen az asztrocitákból származó adenozin szabályozza az alvási kényszert” - közölte Michael Halassa, az alvást vizsgáló kutatócsoport egyik tagja (Tufts Orvostudományi Egyetem, Boston, USA). Most sikerült először kimutatni egy nem neuronális sejtről az agyban, hogy befolyásolja a viselkedést. Az idegsejtekkel ellentétben az asztrociták nem rendelkeznek tüskékkel, és gyakran csak támasztósejtekként gondolnak rájuk. „Ez a kutatás az alvás előidézését okozó hatékonyabb gyógyszerekhez vezethet, és ha veszélyes, az alvás elhárítása is elérhető.”- közölte Merrill Mitler (Idegrendszeri Kórképek és Stroke Nemzeti Intézete).

A tudósok olyan egereket tenyésztettek ki, amelyekben az asztrociták nem termelnek adenozint és egyéb vegyületeket. A kutatók ezután rövid időkre alvásmegvonást alkalmaztak az egereknél, majd viselkedési tesztekkel és az agyi aktivitás figyelésével értékelték ki őket. A genetikai blokkal rendelkező egereknél kisebb mértékű alvási kényszer mutatkozott a kontroll egerekhez képest. Az alvásmegvonást követően nem volt szükségük annyi kompenzációs alvásra, és az alvás korai fázisaiban az alacsony alvási kényszernek megfelelő agyi aktivitási mintázat jelentkezett náluk.

Néhány újabb kutatási eredmény érdekes összefüggéseket talált az alvás és a túlsúly között. Dr. Robert Verona és a norfolki, valamint a virginiai kollégáinak jelentése szerint a túlsúlyos emberek kevesebbet alszanak, mint a normális testsúllyal rendelkező társaik. A BMI (testtömeg-index) vizsgálata során jutottak erre a következtetésre.

Az elégtelen mennyiségű alvás az agyban változásokat eredményez, ezáltal pedig a hormonok elválasztásának abnormális megváltozásához vezet. Ennek következménye pedig jó néhány egészségügyi probléma, például egész napos álmosság, gyors hangulatingadozás, depresszió, megváltozott étkezési szokások és nagyobb éhségérzet, aminek oka, hogy stresszes állapotban lép működésbe az adrenalin, ami a szervezetben az üresség és éhség érzetét kelti. 

Az átlagember kevesebbet alszik éjszakánként napjainkban, mint száz évvel ezelőtt. Ahogy csökkent az átlagos éjszakai alvásidő, úgy növekedett a túlsúly és a cukorbetegség. A normál súlyú emberek naponta átlagosan 16 perccel alszanak többet, mint a túlsúlyosak. Ez pedig azt jelenti, hogy az egy éjszakára jutó alvásidő akár 20-30 perccel való megnyújtása esetleg segíthet a súlyfeleslegtől való megszabadulásban.

  Ausztráliában új diétás könyv jelent meg Dunna-diéta: Aludd magad soványra címmel. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ez a módszer se nélkülözi a megfelelő étkezést, a sok testmozgást!

    Időnként mindnyájan alvási problémákkal küszködünk. Ennek nagyon sok oka lehet, pl. depresszió, kimerültség, vagy a Sjörgen-szindróma. Ha lehangoltak, idegesek vagyunk, akkor előfordulhat, hogy nem tudunk elaludni, vagy idő előtt felébredünk.

 Bármi is legyen az oka rossz, elégtelen alvásunknak, a következőkkel javíthatunk rajta: Csendes, kényelmes helyet válasszunk alváshoz. A hálószobát csak alvásra és intim együttlétre használjuk. A tévét és a rádiót távolítsuk el.  Mozogjunk rendszeresen, de 3-4 órával lefekvés előtt hagyjuk abba. Relaxáljunk alvás előtt. Vegyünk meleg fürdőt, hallgassunk megnyugtató zenét, igyunk gyógyteát. Próbáljunk meg minden este azonos időpontban lefeküdni, reggel pedig ugyanakkor keljünk fel, akkor is, ha fáradtnak érezzük magunkat. Ne igyunk alkoholt lefekvés előtt.

              KáEr