Körte és alma

Az alkat - testünk alapformája, megjelenése genetikailag és hormonálisan meghatározott. Az emberek a váll és csípőszélesség aránya, a végtagok hossza és az egész test arányossága alapján különböző csoportokba sorolhatók az elhízások.
A körte alkattal rendelkezők válla keskenyebb, mint a csípője. Keskenyebb a hát felső része is és vékonyak a végtagok. Telt, nőies idomokkal rendelkeznek, az öregedés folyamatai is kevésbé viselik meg. Ez a típus a legáltalánosabb női testalkattípus a női nemi hormonoknak köszönhetően, de előfordulhat férfiak esetében is. Szintén hajlamos a hízásra és a zsír raktározódására valamint a cellulitisz kialakulására. A zsírfölösleg a csípőn, combokon és a felkar hátsó részén rakódik le nagyobb mennyiségben. a zsírszövetünk nagy része bőr alatti, úgynevezett szubkután zsír, Az alma típushoz hasonlóan lassabb az anyagcseréjük, a táplálkozásra ügyelniük kell.
Viscerális zsírnak nevezzük azt a rejtett hasi zsírt, amely a létfontosságú szerveket veszi körbe a testünk középső részén. Ez a rejtett zsír a testzsírok legártalmasabb formája, mivel ha túlzott mértékben van jelen, az magas vérnyomást és inzulin rezisztenciát okozhat, ezek a kockázatok pedig növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a stroke kialakulásának esélyét.
Több millió éve a viscerális zsír raktározása azért volt fontos, hogy a szervezetünk akár hosszabb ideig is kibírja táplálék nélkül, vagy egy rövid időre nagyobb energialöketet tudjon adni.
Számos tényező befolyásolhatja azt, hogy a testünk mennyi viscerális zsírt tárol. Az egészségtelen étrend növelheti a rejtett hasi zsír mennyiségét, míg a rendszeres mozgás csökkentheti azt. Befolyásoló faktor lehet még a nemünk, a hormonok (a változó korban lévő nők esetében), az etnikai hovatartozás, és a rejtett hasi zsír mennyisége a felmenők körében
A kockázat objektív adatokkal is mérhető: Mérjük meg derékbőségét közvetlenül a köldök feletti vonalban. Férfiak esetében a 94 cm-nél, nők esetében 80 cm-nél nagyobb derékbőség már veszélyeztetettnek számít. A férfiaknál 102 cm, a nőknél 88 cm még nagyobb kockázatot jelent.
A deréktájékon, hason és gyomor alatt lévő zsírsejtekről megállapították, hogy más típusúak, mint a többi testtájon lévő zsírsejtek. Speciálisak, mivel olyan anyagot termelnek, amelyek károsítják az inzulinrendszert. Tehát a körte alkat még mindig egészségesebb, mint az alma.
A túlsúly azért növeli jelentősen a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy biztosítsa a szervezet vérellátását, így sérülékenyebb.
Gyermekek esetében például a túlsúly ötszörösére növeli annak valószínűségét, hogy az illető szívbeteg lesz, vagy 65 éves kora előtt agyvérzést kap.
A többletkilók növelik az olyan problémák kialakulásának valószínűségét is, amelyek megsokszorozzák a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Így például a túlsúlyos egyénekben a magasvérnyomás-betegség kialakulásának veszélye kétszer-hatszor nagyobb. Nagyobb a kockázata a 2-es típusú cukorbetegségnek is: a cukorbeteg emberek 80 százaléka túlsúlyos.
A túlsúlyosság oka, hogy több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elhasználunk. Az életünket "energiaegyensúlyban" kell élnünk. Ha fogynunk kell, akkor kevesebb kalóriát kell fogyasztanunk, mint amennyit elégetünk.
A rendszeres testgyakorlás és a kiegyensúlyozott étrend segítenek abban, hogy megőrizzük kondíciómkat, és több kalóriát használjunk fel.
Kerüljük a gyors fogyókúrákat, melyek irreális eredményekkel kecsegtetnek és bizonyos ételek fogyasztására (vagy éppen kerülésére) buzdítanak. Ha fokozatosan csökkentjük testsúlyunkat, nagyobb az esélyünk arra, hogy az eredmény tartós lesz.
A szív- és érrendszeri betegségek nagy része megelőzhető, egyszerű eszközökkel. A megelőzésnek két összetevője van: az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás.
Ügyeljünk rá, hogy étrendünk kiegyensúlyozott legyen, bőségesen tartalmazzon gyümölcsöt és zöldségféléket, teljeskiőrlésű gabonaféléket, alacsony zsírtartalmú termékeket, lágy margarinokat és olajokat, sovány húsokat, halat és hüvelyeseket. Korlátozzuk só- és cukorfogyasztását!
Alkalmazzunk az olajban, zsírban való kisütés helyett egészségesebb főzési technikákat, például párolást, főzést, grillezést és sütést.
Kerüljük az édességeket és a gyorséttermi ételeket. Igyunk meg legalább 6-8 pohár vizet naponta.
A fizikai aktivitás nemcsak edzőteremben valósítható meg! Felnőttek esetében már napi 30 perces séta is segíthet a kockázat csökkentésében, a gyermekeknek naponta legalább 60 percet kell testmozgással tölteniük. Meg lehet szokni újra a lépcsőzést.
KáEr
Forrás:
http://www.hazipatika.com/topics/fogyokura/articles/Alma_vagy_korte?aid=20100527104930
