A rejtőzködő közellenség
Évtizedeken keresztül mást sem sulykoltak a fejünkbe a reklámokon és táplálkozási szakértőkön keresztül, mint hogy ne együnk vajat, hanem inkább margarint, mert a zsírsavai telítetlenek, így nem emeli a vér koleszterinszintjét. A világ pedig boldogan kente a margarint a kenyerére, és főzte vele az ételét, otthon és az éttermek egy részében is.
Egyes kutatóorvosok azonban a 60-as években elkezdtek gyanakodni, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős növekedését a (részlegesen) hidrogénezett növényi olajok, mint például a margarin, fogyasztása okozhatja.
A zsírokat háromféle csoportra osztják:
o Telítetlen (egyszeresen és többszörösen telítetlen)
o Telített
o Transz
A telítetlen zsírok "jók", a telített és transz-zsírok mennyiségét korlátozni kell, mert érelmeszesedést okoznak.
A transz-zsírok mesterségesen előállított, folyékony olajból készült, szilárd zsírok. Az előállítás folyamatát nevezzük hidrogenizációnak. Ennek során a folyékony növényi olajokhoz hidrogén atomokat adnak, s így azok szilárd zsírokká, transz-zsírokká alakulnak. Gondoljunk csak a margarinra.
A transz-zsírok természetes körülmények közt kis mennyiségben megtalálhatóak a marha, disznó, bárány húsokban, vajban és a tejben. Azonban a legtöbb transz-zsír a mesterségesen, hidrogenizáció útján előállított fajtából jut szervezetünkbe.
Az esszenciális zsírsavak nélkülözhetetlenek a szervezet normális működéséhez, ugyanakkor a szervezet maga nem tudja őket előállítani. A transzzsírsav nem tartozik az esszenciális zsírsavak közé, azaz ha egyáltalán nem fogyasztanánk, semmi bajunk sem lenne a hiányában.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az összes elfogyasztott energia 1%-nál ne fogyasszunk belőle többet. Ennek alapján egy átlagos napi 2000 kcal étrendben 20 kcal energia származhat transzzsírból. Ez naponta kevesebb, mint 2 gramm elfogyasztását jelenti.
Figyelembe véve a természetben található transzzsírokat, így gyakorlatilag semennyi transzzsírt nem fogyaszthatunk a feldolgozott (élelmiszeripari) élelmiszerek fogyasztásával.
Elfogadható egy termék transz-zsír tartalma, ha egy adagban 0,5 grammnál kevesebb van.
A transz-zsír káros, mert emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint és csökkenti a védő HDL-t. Emeli továbbá a triglicerid szintet.
A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6).
Destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoz.
Végső soron elősegíti a szívinfarktust, agyérgörcsöt, korai halált.
Az eddig elvégzett vizsgálatok összesített eredményét feldolgozó meta-analízis alapján a transzzsírsav fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli.
Fokozza az elbutulás (Alzheimer-kór) romlását, nőkben csökkenti a fogamzóképességet. A transz-zsír bevitel 2% növelése a fogamzóképességet 73%-kal rontja le.
Naponta maximum 5-6 gramm mennyiségnél nem ajánlott többet fogyasztani.
Sajnos ennél a ropik, kekszek, chipsek, pattogatott kukorica elfogyasztásával sokkal több kerül a szervezetünkbe. Sok transzzsírsav van a mélyhűtött pékárukban, levesporokban, salátaöntetekben, mélyhűtött pizzákban. Sok vendéglátóhely/büfé használ magas transzzsírtatalmú tömbös kiszerelésű ipari sütőmargarint.
A gyártók azért használják, mert javítja a termék állagát, a margarint könnyen kenhetővé teszi hideg állapotban is. Hosszabb ideig megőrzi a termék a minőségét, mert ezáltal csökkentik az oxidációra (avasodásra) hajlamos zsírsavak arányát.
Az első átfogó vizsgálatok 1990 után láttak napvilágot. Világszerte egyre nagyobb figyelem fordul a transzzsírsavakra. 1995-ben egy, az élelmiszeripar által szponzorált jelentés még megkérdőjelezte a bizonyítékok súlyát. Azóta további, nagyon részletes kutatások egyértelműen igazolták: a transz-zsírok rendkívül agresszíven tönkreteszik az ereket. Ebben mérföldkő volt a Harvard Egyetem jelentése az érelmeszesedést okozó hatásáról.
Nem kötelező feltüntetni, ezért az élelmiszer-gyártók érthető okokból nem is tüntetik fel néhány kivételtől eltekintve.
Az Egyesült Államokban 2006. január 1-től minden tápanyag-címkén feltüntetik a transzzsír tartalmat.
Ha az összetevők között "hidrogénezett növényi olaj" vagy "részlegesen hidrogénezett növényi olaj" szerepel, akkor a termék transz-zsírt tartalmaz.
Gyorsétteremben reggelire elfogyasztott fánk és ebédre kért nagy adag sültkrumpli akár 10 g mennyiséget is tartalmazhat a veszélyes anyagból.
New York város 2006 decemberében határozta el, hogy a város éttermeiben és vendéglátó helyein meg kell szüntetni a transz-zsírok használatát. New York példáját követte egy másik amerikai metropolisz, Philadelphia is. Dániában az egész országban tilos 2%-nál magasabb transz-zsír tartalmú élelmiszert forgalomba hozni.
Számos nagyvállalat önkéntes korlátozást vezetett be, mint például a Disney. A transz-zsír használatát a "fejletlen" Indiában is korlátozzák. Magyarországon önkéntesen használ transzzsírmentes sütőanyagot a Fornetti és a McDonalds.
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány pályázatot hirdetett az élelmiszeripari termékekben található transzzsírok felfedése érdekében.
Mit szeretnének elérni? Ismerjék meg minél többen az évente 1000 halált okozó transzzsíros élelmiszerek veszélyeit. Legyen kötelező a transzzsír tartalom feltüntetése a címkéken. Készüljön egy lista a transzzsír felhasználásával gyártott élelmiszerekről.
Az első kifejezés, amit transzzsírsavakra vadászva keresnünk kell, a "hidrogénezett", illetve "részben hidrogénezett növényi olaj/zsiradék". Ha ez az összetevő a felsorolás elején áll, ne vegyük meg a terméket. Transzzsírsavakkal sajnos nem csak az étkezési margarinokban találkozhatunk: tetemes mennyiséget tartalmaznak a készen kapható csipszek, kekszek, sütemények, de a levesporok, salátaöntetek, mélyhűtött pékáruk, pizzák, és más fagyasztott készételek is.
Forrás:
mnsza.hu